Kezdet

Coelho:
Az elhatározás csak a kezdet.
Az embert, amint határoz, nagy erejű áramlat ragadja el,
és olyan helyre sodorja, ami a döntés pillanatában eszébe sem jutott.

Minden kezdet nehéz??? Kérdezem (!), és azt válaszolom, hogy igen, de el kell kezdeni mielőbb és akkor már a létrehozás, a megoldás, a teljesítés kerül előtérbe, a nehézségi fokozat pedig csökken. Így volt ez velem is a mai napig, amíg bele nem vágtam a blogírásba.

Közel egy éve, kézi mosogatás közben (amit én részleges meditációnak tartok) jött egy kósza gondolat: Blogolj! Annyi minden történik velem itt vidéken, amit tudatnom kell minden érdeklődővel, ennek leggyorsabb és legegyszerűbb módja a blogírás. Kezdetben csak játszottam a gondolattal, aztán elhessegettem: ugyan már, ez csak a fiataloknak való! Aztán, ahogy teltek a hetek, hónapok, egyre erősödött bennem, hogy ez a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy újra kiteljesedjek.

Böngészni kezdetem a nyár elején az interneten, az érdeklődési körömnek megfelelő témák blogneveit pötyögtem be a keresőbe: kreatív blog, divatblog, nő vagyok blog, vidéki élet blog stb. Rájöttem, hogy nem nagy ördöngösség, így tervet készítettem saját blogom elindításához. A látogatott blogok nagyon inspiráltak, tele vagyok ötletekkel, és már hetek óta mindenről, amit csinálok fotókat készítek, mert tudom, hogy azokat egyszer majd felhasználom a blogomban.

A blognév választása következett: Modern Falusi Nő, Falusi Nő, Vidéki Nő...? Aztán az egyik legtutibb blogoldal eldöntötte a nevet is, ez pedig a  www.urban-eve.hu, amihez társítottam a RURAL:EVE nevet, ami Falusi Évát takar, személyemben, aztán a végleges RURAL WOMEN lett.

Aztán egy autodidakta tanulási folyamat veszi most újra kezdetét az életemben, mert meg kell tanulnom a blogolás technikáját, a GOOGLE blogger programjának a használatát stb. Na most járok itt! De nem ijedek meg a feladattól, mert amit ilyen formában tanultam meg eddig, és használom, azt egy életre megtanultam, és bevallom büszke vagyok mindenre, még az apró dolgokra is, amelyeket saját magamtól, éjszakákon át böngészve az internetet, kutatva a könyvtárak könyveit, szaklapjait, vagy éppen a faluban élő emberektől sajátítottam el, tanultam meg (kreatívoskodás, kézműveskedés, kézimunka, divat-stílus, önfejlesztés, digitális technika alkalmazása stb.). Számomra ennek a tanulási folyamatnak komoly értéke van! 

Szóval  belevágtam Én is, és nem gond, ha kezdetleges a kinézete, de majd megtanulom, hogyan tehetem egyre dizájnosabbá, használhatóbbá. Örömmel várom az új hobbim történéseit, ami megint felpezsdíti a néha kissé lelassult falusi életemet.